V. A MEGVILÁGOSODÁS IMÁJA


a) FÉNYT HOZOL AZOKNAK, AKIK A SÖTÉTSÉGBEN ÜLNEK

 

152. Tovább a megvilágosodás útján
153. A Fény felé fordulás
154. A csend és a szó megvilágosít
155. Isten csendjének és szavának befogadása Isten életében részesít
156. A mennyből érkező Fény befogadása

 

b) A HÉSZÜCHASZTA, VAGYIS A SZÍV SZENT CSENDJÉBEN MEGVALÓSULÓ ELMÉLKEDÉS

157. Úgy állni az Isteni Fény előtt, mint a szikla
158. Befogadni a Fényt, mint az óceán, hogy átjárjon bennünket
159. A Fény felé fordulni, mint a virág
160. Növekedni az égi Fényözön befogadásában, mint a fa
161. Úgy ízlelgetni a Fényhozó Isten nevét, ahogyan a galamb turbékol
162. Várni a sötétség oszladozását és a Messiás érkezését, miként Ábrahám
163. Úgy állni a szeretet élő Lángolása előtt, mint Mózes
164. Úgy imádkozni, mint Jézus: „Atyám!”
165. Úgy várni és befogadni a Fény érkezését, mint a Szűzanya
166. Úgy imádkozni, mint a Jézustól szeretett tanítvány, János

 

c) JELZÉSEKET ADSZ JELENLÉTEDRŐL

167. Lelki érintésekkel jelzéseket adsz, hogy közelítesz felém
168. Isten és a lélek érintkezése
169. Jézus a kereszten lehajtotta fejét, lehunyta szemét, és kilehelte lelkét (vö. Jn 19, 30)
170. Megérintette ajkamat (Iz 6, 7)
171. Isten, az Úr megnyitotta a fülemet (Iz 50, 5)
172. A lelki tapintás, érintés
173. Isten ismeretének jó illata (2 Kor 2, 14)

 

d) SUGALLATOKKAL BÁTORÍTASZ

174. Isten, aki kinyilatkoztatja magát
175. Isten szól az ő szentjeihez – Magánkinyilatkoztatás
176. Isten a lelkiismeretünk szaván keresztül tanít
177. Isten megtanít minket útjaira (vö. Iz 2, 3)
178. Szól az Úr! Bárcsak hallgatnátok ma az Úr szavára! (Vö. Zsolt 94, 8)
179. Hadd halljam, mit sugall a Lélek! (vö. Jel 2, 7)
180. A természetfeletti szavak
181. Isten csendesen megérinti a lelkemet

 

e) ELTÖLTESZ A TE DERŰDDEL

182. Ujjong a lelkem (Zsolt 15, 9), mert közel jöttél hozzám
183. Az Isten befogadására kész örvendező lélek
184. Örülök, hogy szólsz hozzám
185. Szívembe örömet öntöttél (Zsolt 4, 8)
186. Te lettél az én örömöm

 

 f) FELRAGYOG ARCOD VILÁGOSSÁGA

187. Múlóban az éjszaka, a nappal pedig közel (Róm 13, 12)
188. A világosság keresése és befogadása a megértés által
189. Megvilágosítasz tanításoddal, hogy parancsaid útján járjak
190. Megvilágosítasz arcod ragyogásával
191. Elárasztasz lényed világosságával
192. Megvilágosítod lelkemet isteni tökéletességeid közlésével
193. Lelkem megvilágosodik, kezdem tudni: Ki vagy te, Istenem?
194. Megvilágosodik számomra: Te vagy az én (szeretett) Atyám (vö. Mt 17, 5)
195. Megvilágosodik számomra: Te vagy az Atya Fia
196. Megvilágosodik számomra: Te vagy a megvilágosító Szentlélek
197. Megvilágosodik számomra: Te vagy a megerősítő Szentlélek
198. A Világosság által átjárt ember
199. A Szentlélek szeretetétől átjárt ember
200. Úgy imádkozzunk, mint a Szentlélektől, vagyis az Isten Szeretetétől átjárt ember
201. Égő és világító Fény az Úr

 

g) ISTEN RAGYOGÓ VILÁGOSSÁG AZ Ő VÁLASZTOTTAINAK

202. Az Úr azt akarta: Illést a forgószél vigye fel az égbe, az Örök Világosságba! (vö. 2 Kir 2, 1)
203. Kiválasztottjainak Isten ragyogó világosság gyanánt mutatja meg magát
204. Isten ragyogó világosság gyanánt mutatja meg magát Izajásnak
205. Isten ragyogó világosság Dánielnek és társainak
206. Isten ragyogó világosság gyanánt mutatja meg magát Karácsonykor a pásztoroknak, illetve Pünkösd napján az apostoloknak
207. Isten ragyogó világosság Szent Péter apostolnak
208. Isten ragyogó világosságként mutatkozik meg Szent Pál apostolnak
209. Isten ragyogó világosság Szent János apostolnak
210. A megvilágosodott ember megláthatja lelkében Isten világosságát – tanúsítják a szentek
211. „Isten az imádságban megvilágítja a lelket, amely szavakkal le nem írható isteni Fényben ragyog” (Aranyszájú Szent János)
212. Jöjjetek, járjunk az Úr világosságában! (Iz 2, 5)
213. Megvilágosításban részesültetek (Zsid 6, 4)
214. Világosság lettél az Úrban
215. Az imádkozó ember Isten ragyogó tabernákulumává válik
216. Az imádkozó ember Isten ragyogó trónusává válik
217. Isten világosságát látó ember, I.
218. Isten világosságát látó ember, II.